Alig 22 éves korára a sífutó sport ünnepelt sztárja lett Petter Northug. És nem csak Norvégiában. Igaz ellenségei is akadnák már szép számmal.
Nem könnyű a sikeres emberek élete. Ezzel sokan, sokfelé szembesültek már a világban és alighanem emiatt kezdték most ki a norvégok legjobb férfi sífutóját, a libereci világbajnokságon három aranyérmet szerző Petter Northugot is. Az új Björn Daehlinek is tartott norvég sztár a világbajnokságot követően sem állt le, nyert sprint verseny a napokban és a hétvégén Trondheimben az összetett Világkupában élen állónak járó sárga trikót is átvette a svájci Dario Colognától.
A sikerek hatására Norvégiában istenítik az új sífutó legendát, ám más országokban már mérsékeltebb a lelkesedés iránta és sokkal vegyesebb Northug megítélése. Sokak szemét csípi a fiatal és vagány versenyző habitusa, olyakor nagyképűnek tűnő versenyzési stílusa. Nem kímél senkit és semmit, megy a maga útján (ahogy sokan a zsenik közül, tegyük hozzá gyorsan). Még nem nyert semmit sem a felnőttek között, amikor két éve a Tour de Ski sorozat müncheni sprintjén az Olimpiai Stadionban összeakadt a svéd Thobias Fredriksonnal, majd mindketten buktak az esést követően. A pökhendi, már-már José Mourinhot idéző nyilatkozat nem is váratott sokat magára: „Túlságosan nagydarab a svéd, alig lehet megkerülni, olyan, mintha kövér lenne.”
A kisebb csipkelődések és beszólások után aztán a libereci világbajnokságon „borult a bili”, amikor a 4x10 km-es váltóverseny végén a német Axel Teichmann-nal küzdött a befutónál. Northug egy métert sem vezetett azt követően, hogy 3 km után utolérte a németet, annak árnyékában utazott hét kilométeren keresztül, majd pokoli gyors hajrájával a legvégén megelőzte a rutinosnak mondható Teichmannt és röhögve hozta a sikert Norvégiának (ld. kép). Teichmann kritikája nem késett sokat a verseny után az arrogáns Northugra vonatkozóan: „Ahhoz, hogy igazi bajnok legyél, nem elég, hogy sikeres vagy, ahhoz bajnokként is kell viselkedned!”
Eredményekben Petter Northug már lassan megközelíti a régi nagyokat, Ulvangot, Alsgaardot vagy minden idők egyik legsikeresebb sífutóját, Björn Daehliet, de egyelőre a közvetlen riválisok szemében nem örvend népszerűségnek. Persze miért is lenne az, amikor rendre elveri őket, ráadásul meglehetősen demoralizáló módon. Lehet, hogy csak savanyú a szőlő?  |
