A norvég Inge Brathen személyében sztáredzőt igazoltak a kanadai férfi sífutók mellé.
Agyelszívás. Így is lehet jellemezni a jelenséget, amelyet a tudományok területén használtak elsőként, melynek azonban a sport világában is van létjogosultsága. Megszokott dolog, hogy az olimpiát rendező ország igyekszik a lehető legjobban szerepelni hazai pályán, ennek érdekében pedig általában nem sajnálja a pénzt. A pekingi olimpia előtt számtalan világhírű edzőt igazoltak a kínaiak, akik az adott esetben sok éves lemaradásukat a világ legjobb edzőinek segítéségével akarták ledolgozni. Ez a recept, mint láttuk tavaly augusztusban Kínában is, általában működik.
A jól bevált módszerhez nyúlnak most a kanadai sífutók is, akik a férfi válogatottjuk mellé most a világ egyik legjobb edzőjét, a norvég Inge Brathent igazolták le. A 80-as, 90-es évek norvég legendáit, így Björn Dahliet és Vegaard Ulvangot is edző norvég edzőlegenda ezzel két év szünet után tér vissza ism ét a sífutás világába. Brathen egyébként honfitársát, Arild Monsent váltja a szakvezetői stábban, ugyanakkor a kanadai sífutók főnöke továbbra is Dave Wood marad. A 60 éves Brathen a 2006/07-es szezon végén meglehetősen viharos körülmények között távozott a svéd válogatott éléről, ahol nem tudott igazi csapategységet teremteni az egyénieskedő sztárok között.
Kanada eddig két olimpiai bajnoki címet szerzett sífutásban (2002 - Beckie Scott – 5+5km üldözéses, 2006 - Chandra Crawford – sprint), de Scott azóta már visszavonult, Crawford pedig súlyos sérülésen és egy komoly műtéten van túl, az ő vancouveri szereplése is egyelőre kérdéses. A kanadai csapat így inkább most a férfiakban bízik és szeretné, ha Alex Harvey vagy Devon Kershaw (a képen) révén megszerezné a kanadai sífutó sport első férfi olimpiai érmét is. Erre minden esélyük meg is van, hiszen az idei Világkupa sorozatban mindkét kanadai bíztató formát mutatott és lépést tudott tartani a közvetlen élmezőnnyel. Brathen segítségével pedig a hátralévő 10 hónapban a maradék hátrányukat is ledolgozhatják.
|
